A réti here vagy vörös here a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó faj.

A réti here alakgazdag évelő növény. Erős karógyökérrel rendelkezik, gyökérzete általában 60-70 centiméter mélyre, de egyes talajokban akár 1-2 méter mélyre is lehatolhat. Az áttelelést a talajfelszínhez közel elhelyezkedő gyöktörzse biztosítja.

Levelei összetettek, három levélkéből állnak, melyek tojásdad vagy hosszúkás lándzsa alakúak, ép szélűek, finoman és egyenletesen szőrösek. A levélkék színi oldalán gyakran látható világosabb zöld színű, félhold alakú jellegzetes folt, keresztsáv. Az alsó levelek nyele hosszú, a felsőké rövid.

A kellemes illatú virágok szirmai bíborpirosak (ritkán fehérek), gömb vagy tojás alakú fejecskevirágzatban (gombvirágzatban) nyílnak, a fejecskék általában kettesével állnak a szárakon. A csésze szőrös, 10 erű és fele olyan hosszú, mint a párta. Hüvelyterméseiben egyetlen mag fejlődik. A mag alakja lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet, színe sárga, de a mag szélesebb részén sokszor lilás, fényes; ez a lilás színárnyalat a tetraploid fajták magján alárendelt. 

Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai.

Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák.